Az igazság viszont az, hogy valójában nincs szükségünk bizonyítékokra ahhoz, hogy tudjuk, hogy Isten létezik.

A Biblia azt tanítja, hogy kétféle ember van a világon: azok, akik megvallják Isten létezésének igazságát, és azok, akik elnyomják magukban ezt az igazságot. Nincs olyan kategória, hogy “kereső”, vagy nem hívő. A Biblia sehol sem próbálja igazolni Isten létezését, mert beszél arról, hogy Isten létezése annyira nyilvánvaló, hogy nincs mentségünk, ha nem hiszünk benne.

A Római levél 1. fejezet 18-21. verse ezt mondja:

“Mert nyilván van az Istennek haragja mennyből, az embereknek minden hitetlensége és hamissága ellen, kik az igazságot hamissággal feltartóztatják. Mert ami az Isten felől tudható nyilván van ő bennük; mert az Isten megjelentette nekik: Mert ami Istenben láthatatlan, tudniillik az ő örökkévaló hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból megértetvén megláttatik; úgy, hogy ők menthetetlenek. Mert bár az Istent megismerték, mindazáltal nem mint Istent dicsőítették őt, sem neki hálákat nem adtak; hanem az ő okoskodásaikban hiábavalókká lettek, és az ő balgatag szívük megsötétedett.”

Isten nem amiatt haragszik az emberekre, amit nem tudnak, hanem azért amit tudnak.

Miért van szükség Istenre ahhoz, hogy beszélhessünk igazságról, tudásról és logikáról?